Header image
  23 éve a civil szféra szolgálatában
     
Cégismertető Munkatársak Elérhetőség
 
   

Bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek
az állami adóhatóságok felé

A nonprofit szervezetek az alapításukkal, működésükkel kapcsolatos adókötelezettségeikkel összefüggő bejelentési kötelezettségük jelentős részének az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentéssel tehetnek eleget.
E kötelezettségekre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályozza.
Ha a nonprofit szervezet cégbejegyzéshez kötött (pld. nonprofit kft.), úgy e szervezet az állami adóhatósághoz bejelentendő adatokat a cégeljárás során juttathatja el az állami adóhatósághoz, míg a cégbírósági bejegyzésre nem kötelezetteknek ezt közvetlenül kell teljesíteni az állami adóhatóság részére.
A nonprofit szervezet által foglalkoztatottakkal összefüggő munkaügyi és társadalombiztosítási bejelentési kötelezettségeket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni, így erre vonatkozóan az Art., valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályai alkalmazandók, a nyugdíj nyilvántartással összefüggésben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szabályainak figyelembe vételével.
Az illetékkötelezettség teljesítése is az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik, bejelentésének szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.), valamint az Art. tartalmazza.
A bankszámlanyitási kötelezettséget és bejelentést részben az Art., részben a pénzforgalmi szabályok rendezik, a statisztikai számjelre vonatkozóan pedig a statisztikai törvény állapít meg szabályokat.

1. Az adóköteles tevékenység megkezdése, és a változás bejelentése

Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása céljából köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. A bejelentkezés alapján kapott adószámot az adózónak az adózással összefüggő minden esetben – a levelezésein, a befizetéseken, a visszaigénylések alkalmával, a kibocsátott számlákon – fel kell tüntetnie.

A cégbírósági bejelentkezésre kötelezettek állami adóhatósági bejelentkezése az ún. „egyablakos” ügyintézési rendszerként ismert, összehangolt regisztrációs eljárásban történik a cégbíróságnál.
A cégbíróság szolgáltat adatot a cég bejegyzéséről, székhelyének változásáról, a cég törléséről, az eljárás megszüntetéséről is. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a céginformációs szolgálat elektronikus úton teljesíti.
A változás bejegyzése - illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül - automatikusan, elektronikus úton történik meg.

A cégbejegyzésre nem kötelezett nonprofit szervezeteknek továbbra is csak bírósági nyilvántartásra, bejegyzésre van szükségük, a bejelentési kötelezettségüket közvetlenül az állami adóhatóságnál teljesítik. E nonprofit szervezeteknek a nyilvántartásba vételükről, illetve a cégbírósági bejegyzésükről szóló végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezniük a székhelyük szerint illetékes első fokú állami adóhatóságnál.

Ha a cégbírósági bejelentkezéskor a bejegyzést kérő – választása alapján – nem jelenti be azokat az adatokat, amelyek az állami adóhatóság, illetve a statisztikai nyilvántartás számára szükségesek, de nem részei a cégnyilvántartásnak, úgy az adatokat közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelentenie a cégbírósági bejegyzésre kötelezetteknek is a bejelentkezést követő 15 napon belül (iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat; jogelődjének adóazonosító számát; a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonos esetén az adóazonosító jel közlése végett a törvényben meghatározott adatokat; nonprofit jellegét.

Külön kell bejelenteni a cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, ha a cég a tevékenység végzését a bejelentésig megkezdte.

Az állami adóhatóságnak az adózót a nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesítenie kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell az adózó valamennyi, az adóhatóság nyilvántartásban szereplő adatát.
Amennyiben bármely, a bejelentkezéskor közölt adat módosul, azt – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell a székhely szerint illetékes első fokú adóhatóságnál bejelenteni.
A változásbejelentési kötelezettség keretében kell bejelentenie a cégbejegyzésre kötelezett adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást, amelyről a cégbíróság az adóhatóságot nem köteles értesíteni.
A változás bejelentését a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak kell teljesíteni.
Az adózónak az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelentenie az állami adóhatósághoz azt is, ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette.

2. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, és szankciói

A non profit szervezet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha:
-    a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
-    a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),
-    bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, bankszámlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,
-    adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,
-    a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti,
-    iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

3. Statisztikai célú nyilvántartásba történő bejelentkezés

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. §-a szerint a jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál.
A statisztikai számjel statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll.
A cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytató nonprofit szervezet az említett bejelentkezési kötelezettségét az ún. egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül, a cégbírósági eljárás keretében teljesíti.

A nem cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytató nonprofit szervezetek az állami adóhatóságnál történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési nyomtatvány kitöltésével teljesítik bejelentkezési kötelezettségüket.

A KSH a megküldött adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a statisztikai számjelet, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A cégbírósági bejegyzésre nem kötelezettek a statisztikai számjelükről - kérésükre - írásban kapnak értesítést.
A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást – amennyiben azt a cégbírósághoz nem kell bejelenteni – és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.

4. Bankszámla nyitás bejelentése

A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie, amelyet az adóhatóságnak a nyilvántartásában rögzítenie kell. Az első pénzforgalmi bankszámlát a bankszámlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. A bankszámlanyitási kötelezettség teljesítésének elmaradását az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja.

A pénzforgalmi bankszámla számát az adózónak nem kell külön bejelentenie az adóhatósághoz, azt elegendő feltüntetnie költségvetési támogatás kiutalása iránti kérelmében (bevallásában).

Az adóhatóság a bankszámlaszámokat a hitelintézetek adatszolgáltatása alapján veszi nyilvántartásba. A pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet – a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével – a bankszámla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal.

A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. E rendelkezést alkalmazni kell a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzeszköz tekintetében az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyre, ideértve az egyéni vállalkozót is.
Pénzforgalmi bankszámlát a hitelintézet akkor nyithat, ha a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba már bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte.

A bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára történő átutalással teljesítheti. Csak a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatás esetében lehetséges, hogy azt az adóhatóság belföldi bankszámlára történő átutalással vagy posta útján fizesse ki az adózónak.
Az adóhatóságot illető fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással kell teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a 2008. évtől hatályos szabályok szerint elektronikus úton is teljesítheti.

Az elektronikus adófizetés a Magyar Államkincstárnál vezetett, külön erre a célra megnyitott számlára történik.

5. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétel bejelentése

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény értelmében a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani, azaz mindezekről az adóhatóság csak az adózó bejelentésével szerezhet tudomást.
A hatályos szabályok szerint ezért az adózónak az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette.

6. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos bejelentés

Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy

a) kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez,
b) egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja,
c) alanyi adómentességet választ,
d) az adómegállapítás melyik különleges módját alkalmazza,
e) az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés és -értékesítés, - ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést -, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §, 40-41. §-ai és 43-46. §-ai szerinti szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel,
f) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti,
g) az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőként jár el.

Az áfa nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) pontok kivételével - a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni.

Ha az adózó az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.

7. Munkáltatói-kifizetői minőség bejelentése

Ha a nonprofit szervezet adóköteles tevékenységet nem folytat, de tisztségviselői részére tiszteletdíjat fizet, alkalmazottai részére munkabért, tiszteletdíjat, megbízás alapján jövedelmet fizet ki, e minőségében bejelentkezési kötelezettsége keletkezik.
Ekkor, mint munkáltatónak, vagy kifizetőnek e minőségét akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.
A munkáltató, kifizető, ha olyan kifizetést (bér, tiszteletdíj, stb.) teljesít magánszemély részére, amelynek alapján adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő számára, azt csak akkor teheti meg, ha a magánszemély az adóazonosító jelét közli vele. Ha a magánszemély az adóazonosító jelét nem közli, a munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetést az adóazonosító jel közléséig meg kell tagadnia.

8. A társadalombiztosítással összefüggő bejelentési kötelezettségek

A nonprofit szervezet a társadalombiztosítás igazgatási szerveihez történő bejelentkezési kötelezettségének is az ún. egyablakos rendszer keretében tehet eleget.

A biztosítási kötelezettséggel összefüggésben az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton kell bejelenteni valamennyi munkáltatónak és kifizetőnek adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével:
–    az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét,
–    a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát,
–    a heti munkaidejét,
–    a FEOR-számát,
–    magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a pénztár nevét, azonosítóját.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is.

9. A munkavégzéssel összefüggő bejelentési kötelezettségek

Munkavállalók bejelentése

A foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzésére szolgáló munkaügyi rendszerben történő regisztráció is az állami adóhatóságon keresztül történik, az adatátadást az adóhatóság a törvény erejénél fogva teljesíti, ez a foglalkoztatónak nem jelent külön kötelezettséget.

Az állami adóhatóság a munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatokat haladéktalanul, illetve a nyomtatványon bejelentett adatok feldolgozását követően elektronikus úton megküldi a munkaügyi hatóságnak.
Önkéntes foglalkoztatásának bejelentése

Az önkéntes foglalkoztatásának bejelentése a fogadó szervezetet terheli.
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény rendelkezései szerint a fogadó szervezet köteles a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, mégpedig a foglalkoztatást megelőzően, és kötelezett természetesen az adatokban bekövetkező változások bejelentésére is.
Ha az önkéntes szükséghelyzetben történő alkalmi foglalkoztatásának előzetes bejelentésére nincs lehetőség, a bejelentési kötelezettségnek a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül kell eleget tenni.
Alkalmi munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek

A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli, de olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. Az Art. 31.§ (2) bekezdése szerint részletes adattartalmú bevallásban azonban fel kell tüntetni az AM könyves munkavállaló AM könyvébe az adott hónapban történt alkalmi foglalkoztatás napjára (napjaira) beragasztott közteherjegy - hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a közteherjegyek együttes - összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait).

Külföldi személy foglalkoztatásának bejelentése

A jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek az állami adóhatósághoz be kell jelentenie, ha külföldi személyt foglalkoztat.
Bejelenteni az alábbi feltételek bármelyikének bekövetkezése napjától számított 30 napon belül azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemélyt kell:
–    aki az adóévben 183 napot meghaladó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodott belföldön, illetőleg, ha a kirendelés alapján a belföldi tartózkodás időtartama a 183 napot várhatóan meghaladja, vagy
–    akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését nem a külföldi illetőségű munkáltató, illetőleg nem a külföldi illetőségű munkáltató nevében fizetik, vagy
–    akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését a munkáltatónak a belföldön fekvő telephelye vagy állandó bázisa viseli.

Az előírt bejelentésnek tartalmaznia kell:
–    a külföldi illetőségű magánszemély természetes azonosító adatait, állampolgárságát,
–    a munkavégzés megkezdésének időpontját,
–    a munkavégzésre megbízást adó és a munkavégzéssel kapcsolatos költségeket viselő külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét.

10. Illetékkötelezettség bejelentése

Az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényét, továbbá a megszerzett vagyon forgalmi értékét az illetéktörvényben - 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) - foglaltak szerint kell bejelenteni.
A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adóhatóság állapítja meg.[Art. 125.§]
Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.[Itv. 4. §]

Teljes személyes illetékmentességben részesül többek között a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

A nonprofit szervezetek esetében az illetékmentesség feltételhez kötött.
A nonprofit szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Az illetékmentesség feltételének meglétéről a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabás végett bejelentésekor, államigazgatási vagy bírósági eljárás esetén az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) - a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett.

11. Bejelentkezés, változás-bejelentés az önkormányzati adóhatósághoz

Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében – az önadózás és az adóbeszedés kivételével – az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.
Kivetés esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási kötelezettség terheli. E bevallási s egyben bejelentési kötelezettséget az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

Nem kell újabb bevallást tenni, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következett be. Az új bevallás értelemszerűen a változás-bejelentés szerepét is betölti az adókivetéses esetekben.

Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál.
A bejelentendő adatok köre – az áfa nyilatkozat kivételével – megegyezik az állami adóhatósághoz bejelentendőkkel. Az adatváltozás bejelentése szintén közvetlenül az önkormányzati adóhatóságnál történik.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény előírásai szerint adómentes az adóalanyok közül többek között: a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény.

Az adómentesség abban az adóévben illeti meg az említett szervezeteket, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelem (nyereség) után társasági adófizetési kötelezettség, illetve – költségvetési szerv esetében – eredmény után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett.
A feltételek meglétéről a szervezet írásban köteles nyilatkozni – bejelentést tenni – az önkormányzati adóhatóságnak.

12. Bejelentés a minimum járulékalaptól eltérő járulékfizetési kötelezettségről

A foglalkoztató a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni.

Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adóhatóság részére benyújtott havi, részletes adattartalmú járulékbevallásában - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - tehet bejelentést arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a minimum járulék alap utáni járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.